Barbara igaz\u00e1b\u00f3l csak az utols\u00f3 hajnal sor\u00e1n borul ki – mintha elfelejtette volna addig, hogy k\u00e9pes s\u00edrni. Nem mintha jellemz\u0151 lett volna r\u00e1, hogy a zokog\u00e1st\u00f3l csukladozva, \u00fcv\u00f6ltve dob\u00e1lja a tengert a pohar\u00e1val. Esetleg m\u00e1s pohar\u00e1val. Meg egy t\u00e1lc\u00e1val \u00e9s egy hamut\u00e1llal. Vagy h\u00e1t, ki tudja – de Barbara azt sejtette, \u00e1ltal\u00e1ban tev\u00e9kenyen csillap\u00edtotta a saj\u00e1t tudat\u00e1t: ivott, drogozott, szexelt, vagy (el)tett dolgokat, rohant kereszt\u00fcl az utc\u00e1kon, nyom\u00e1ban mindenf\u00e9le rosszakar\u00f3kkal, sz\u00f3val az a jelens\u00e9g, hogy v\u00e9g\u00fcl csak \u00fcl, l\u00e1b\u00e1t a homokba f\u00farva, \u00e9s m\u00e9g mindig szipog, meglehet\u0151sen zavarba ejti.<\/p>\n
A zavar sz\u00f3 az\u00e9rt t\u00falz\u00e1s, ink\u00e1bb csak\u2026 meglepet\u00e9s.<\/p>\n
Nem tudni, mire \u00e9bredt fel – lehet, hogy a saj\u00e1t \u00e1lma dobta ki, vagy csak nagyon kellett pisilnie, de a hajnal 4:13 teljesen \u00e9rtelmetlen id\u0151pont volt, m\u00e9g \u00fagy is, hogy mellette a d\u00e9lut\u00e1n n\u00e9gy \u00f3ra aludt olyan m\u00e9lyen, amint azt az el\u0151z\u0151 este, napok indokolt\u00e1k.<\/p>\n
21:30-b\u00f3l 16:00 is 5:30 lenne.<\/em><\/p>\n Az a j\u00f3 a pihen\u00e9sben, hogy jut ideje az embernek az \u00f6sszeoml\u00e1sra, \u00e9s nem futt\u00e1ban kell kif\u00fajnia az orr\u00e1t, meg kid\u00f6rg\u00f6lni szem\u00e9b\u0151l a mar\u00f3 szemfest\u00e9ket.<\/p>\n Barbara a napkelt\u00e9t egy fokkal jobban szerette, mint az alkonyatot – elv\u00e9gre a fetch-je akkor m\u00e1szott ki a homokb\u00f3l, ami egy fokkal kellemesebb, mint el\u00e1satni \u00e9s belehalni. Majdnem. Ugye? \u00c9s m\u00e9g annyi csod\u00e1s hal\u00e1l-lehet\u0151s\u00e9g van h\u00e1tra!<\/p>\n Mintha tisztult volna k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a leveg\u0151, \u00e9s k\u00e9pes lenne egy picit messzebb l\u00e1tni, mint kor\u00e1bban. Tov\u00e1bb megtartani a gondolatait. Felismerni \u00e9s mint\u00e1ba rendezni a vil\u00e1got – nem csak vakon k\u00f6vetni az \u00f6szt\u00f6neit, \u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l viselkedni, n\u00e9ha, mert a k\u00fclvil\u00e1gnak ig\u00e9nye van r\u00e1. Most m\u00e1r legal\u00e1bb sejti, hogy mik azok az arckifejez\u00e9sek, amik a m\u00e1sik embert megtorpantj\u00e1k.<\/p>\n Hogy mi\u00e9rt nem r\u00f6h\u00f6g\u00fcnk fel a b\u00e1csika hal\u00e1l\u00e1n.<\/p>\n \u2026 lehet, hogy a b\u00e1csika\u2026 lehet.<\/em><\/p>\n Len\u00e9z a maga mell\u00e9 laz\u00e1n leejtett k\u00e9t cigisdobozra: az egyiket a sz\u00edne, a m\u00e1sikat az \u00edze alapj\u00e1n v\u00e1lasztotta – Barbara nem szerette az \u00edzes\u00edtettet, m\u00edg Adelaide \u00f6r\u00f6mmel sikkantott fel a mang\u00f3s \u00edz\u0171 v\u00e1ltozat l\u00e1tt\u00e1n. Nem tudta, melyikre gy\u00fajtson r\u00e1 el\u0151sz\u00f6r, ennek l\u00e1tta k\u00e1r\u00e1t a hamust\u00e1l.<\/p>\n Vagy annak, hogy ez\u00fattal tiszt\u00e1bb fejjel \u00e1llt bele abba a gondolatba, hogy ez a k\u00e9t n\u00e9v \u0151s, \u00e9s nem \u0151 – hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egyik sem, hogy k\u00f6nnyebb k\u00e9t halott n\u0151v\u00e9rek\u00e9nt gondolnia r\u00e1juk, akikkel rengeteg id\u0151t, az eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte, de a cselekedeteik nem az \u00f6v\u00e9i voltak, b\u00e1rmennyire is szerette volna, ha \u0151 is olyan \u00fcgyes \u00e9s okos, \u00e9s f\u0151leg NAGY, mint \u0151k, \u0151 mindig csak a kish\u00fag maradt.<\/p>\n \u00c9s most mindketten otthagyt\u00e1k.<\/p>\n Azt\u00e1n meg van ez a fick\u00f3, aki szarabbul van, mint ahogy Barbara szeretn\u00e9, hogy legyen. \u00c9s m\u00e1r ett\u0151l a gondolatt\u00f3l is k\u00e9nyelmetlen csom\u00f3 \u00fcl a gyomr\u00e1ba. Legal\u00e1bb egy, de gyan\u00fasan k\u00e9t hang suttogja, hogy most k\u00e9ne lel\u00e9pni, miel\u0151tt m\u00e9g t\u00e9nyleg sz\u00e1m\u00edtani fog. Miel\u0151tt m\u00e9g valaki otthagyja.<\/p>\n Ezt az\u00e9rt ne par\u00e1zd t\u00fal. Valaki \u00fagyis mindig meghal, nincsen otthon, lel\u00e9p, \u00e9s te is el\u00e9g sokat l\u00e9pt\u00e9l le ahhoz, hogy statisztikailag\u2026 b\u00e1rmi legyen. A j\u00f6v\u0151n val\u00f3 agyal\u00e1s sose seg\u00edtett m\u00e9g.<\/i><\/p>\n J\u00f3l megtal\u00e1lt\u00e1k egym\u00e1st az Orgonafi\u00faval<\/i>, gondolja Barbara, a lassan vil\u00e1gosod\u00f3 eget b\u00e1mulva, meg a V\u00e9nuszt tal\u00e1n, r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre egyik sem a felel\u0151ss\u00e9g kirakatembere. Mik\u00f6zben a f\u00e9l vil\u00e1g s\u00faly\u00e1t a v\u00e1llukon \u00e9s sz\u00edv\u00fck\u00f6n hordj\u00e1k. A vil\u00e1gszt\u00e1r-gyan\u00fas DJ nem ny\u00fal drogokhoz, a sz\u00e9lh\u00e1mosnak lelkiismeretfurdal\u00e1sa van, \u00e9s mindketten agg\u00f3dnak a k\u00f6rnyezet\u00fck\u00e9rt.\u00a0 A n\u00e1ci orvos legal\u00e1bb v\u00e1gyik valamennyire az emberk\u00eds\u00e9rletekre. Barbara sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ir\u00e1nti aggodalom, a csoport\u00f6sszefog\u00f3 er\u0151k mind t\u00e1voli, idegen koncepci\u00f3k, hallotta \u0151ket el\u0151ad\u00e1son, dum\u00e1ltak m\u00e1r m\u00e1sok is err\u0151l k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, de valahogy mindig fontosabb volt a k\u00f6zvetlen\u00fcl el\u0151tte l\u00e9v\u0151, a rokon, a bar\u00e1t, mint az ilyen elvont fogalmak, mint banda, csapat, Rend\u2026<\/p>\n M\u00e9g az a fetch is jobban r\u00e1\u00e9rzett erre.<\/p>\n Vajon az ker\u00fclt bel\u00e9m?\u00a0<\/i><\/p>\n Nem volt semmi \u00e9rtelmes \u00e9rve, mi\u00e9rt ne b\u00f3lintson r\u00e1 Belga \u00f6tlet\u00e9re, hogy l\u00e9pjenek le egy\u00fctt. Mi\u00e9rt is ne? K\u00eds\u00e9ri Michelt is a turn\u00e9n, futnak Franky \u00e1lomtestv\u00e9rei el\u0151l, \u00e9s a m\u00faltkor Afrik\u00e1ban j\u00e1rtak kirabolni \u00e9s meg\u00f6lni Abira \u0151sellens\u00e9g\u00e9t\u2026<\/p>\n Tal\u00e1n, ha nem magyar\u00e1zza ennyire, ha nem r\u00e1gja \u00e1t a probl\u00e9m\u00e1t, akkor Barbara v\u00e1llat von, \u00e9s megk\u00e9rdezi, mikor indulnak, \u00e9s az\u00e9rt m\u00e9g megn\u00e9zik-e Michel koncertj\u00e9t. De pont annyi id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt el az \u00f6tlettel, hogy Barbara gondolatai k\u00f6z\u00e9 bef\u00farja mag\u00e1t p\u00e1r furcsa k\u00e9ts\u00e9g, hogy m\u00e9g p\u00e1r koncertet le kell szervezni, hogy m\u00e9g nem gy\u00fajtott\u00e1k fel a h\u00e1zukat, pedig azt megn\u00e9zn\u00e9, hogyan (nem) teljes\u00fcl a j\u00f3slat, \u00e9s mindj\u00e1rt mennem Rouenbe, h\u00e1t milyen vicces lesz Adriannel tal\u00e1lkozni \u00fajra, ki ne hagyj\u00e1k a lehet\u0151s\u00e9get\u2026 meg Oph\u00e9lie-vel, pl\u00e1ne.<\/p>\n Nem, ez nem felel\u0151ss\u00e9g. Ez k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g, ez v\u00e1rakoz\u00e1s. Semmivel se kev\u00e9sb\u00e9 izgalmas az LDS-vel bukd\u00e1csolni, mint Tenerif\u00e9n szabad\u00edtm\u00e1nyt alap\u00edtani. A k\u00f6zvetlen \u00e9letvesz\u00e9ly minden opci\u00f3n\u00e1l ott van, a lehetetlen kih\u00edv\u00e1s is\u2026<\/p>\n Most, ahogy ujjai k\u00f6z\u00f6tt pergeti a homokot, viccesnek tal\u00e1lja, milyen k\u00f6nnyen r\u00e1 lehetne venni b\u00e1rmire. \u00c9pp lemondott egy olyan hivat\u00e1sr\u00f3l, ami az egyik n\u0151v\u00e9r\u00e9nek minden bizonnyal rettenetesen fontos volt – vagy azel\u0151tt, hogy r\u00e1\u00e1llt volna a titkos nyomoz\u00e1s\u00e1ra, vagy k\u00f6zben is. Tess\u00e9k, nem sz\u00e1m\u00edt. Semmi nem sz\u00e1m\u00edt kor\u00e1bbr\u00f3l, ezek csak halott testv\u00e9rei lenyomatai.<\/p>\n \u00c9l m\u00e9g a b\u00e1ty\u00e1d? A b\u00e1csik\u00e1d az az ap\u00e1d volt?<\/i><\/p>\n K\u00f6nnyebb elmer\u00fclni a homokban. Akkor felkapja a sz\u00e9l, \u00e9s elviszi, ak\u00e1rhov\u00e1.<\/p>\n Ebb\u0151l 10 \u00e9v? Hogyan? Minek? Mi\u00e9rt ne?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Barbara igaz\u00e1b\u00f3l csak az utols\u00f3 hajnal sor\u00e1n borul ki – mintha elfelejtette volna addig, hogy k\u00e9pes s\u00edrni. Nem mintha jellemz\u0151 lett volna r\u00e1, hogy a zokog\u00e1st\u00f3l csukladozva, \u00fcv\u00f6ltve dob\u00e1lja a tengert a pohar\u00e1val. Esetleg m\u00e1s pohar\u00e1val. Meg egy t\u00e1lc\u00e1val \u00e9s egy hamut\u00e1llal. Vagy h\u00e1t, ki tudja – de Barbara azt sejtette, \u00e1ltal\u00e1ban tev\u00e9kenyen csillap\u00edtotta a […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[7,8,9],"tags":[26],"class_list":["post-716","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-am","category-changelins","category-paris","tag-barbara"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/716","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=716"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/716\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=716"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=716"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=716"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n<\/i><\/p>\n