Barbara – nevezz\u00fck \u00edgy, h\u00e1t mindenki \u00edgy h\u00edvja, aki nem, annak meg valami Barbar\u00e1n egyel\u0151re k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 oka van r\u00e1\u2026\u00a0 nade. Sz\u00f3val Barbara sosem foglalkozott az \u00e9rzelmeivel k\u00fcl\u00f6nlegesebben. \u0150 megvolt n\u00e9lk\u00fcl\u00fck, an\u00e1lk\u00fcl, hogy gondolt volna r\u00e1juk, tal\u00e1n nem is voltak eddig, hiszen hang sincs az erd\u0151ben, hacsak nincsen a f\u00e1knak f\u00fcl\u00fck.
\n\u00c9rz\u00e9sei persze voltak, h\u00e1t hogyne lettek volna! Rendszeresen volt p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9hes, \u00e9s ezt az \u00e9rz\u00e9st mesterire fejlesztette, a gyomra mindig megmondta az igazat. Olykor ennie kellett, azt jelezte. Olykor t\u00f6bbet akart tudni, megismerni \u00e9s meg\u00e9rteni, \u00e9s addig fogyasztani az inform\u00e1ci\u00f3t, am\u00edg csak b\u00edrta, azt\u00e1n persze j\u00f6tt az em\u00e9szt\u00e9s ny\u0171g\u00f6s id\u0151szaka, ha t\u00fal sok inform\u00e1ci\u00f3t fogadott be.
\nAzt\u00e1n meg csak meg kellett szabadulni a bel\u00fclr\u0151l nyom\u00f3dolokt\u00f3l, \u00e9s elmes\u00e9lnie, elmondani, a\u00edg hely\u00e9re nem ker\u00fclt a vil\u00e1g.
\nEmberekre is \u00e9hes volt, meg esem\u00e9nyekre, \u00e9s f\u0151leg, \u00e9s els\u0151sorban \u00e9lm\u00e9nyekre. Ett\u0151l mindig zsizseg\u0151sen \u00e9rezte mag\u00e1t, ha ezt \u00e9rzelemnek lehet nevezni, p\u00f6rgette \u00e9s tolta el\u0151re, azt\u00e1n ott volt a megel\u00e9gedetts\u00e9g, amikor v\u00e9gre befogadhatt az \u00e9lm\u00e9nyt.
\n\u00c9s a sz\u0171k\u00f6s id\u0151szakok, az ingerszeg\u00e9nys\u00e9g, a csend, a semmi, amikor a gyomr\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e9rkezett a mindent felfal\u00f3 unalomsz\u00f6rny, vagy a meg\u00e9rt\u00e9sre val\u00f3 \u00e9hs\u00e9ge, vagy a szeretet\u00e9hs\u00e9g, vagy a b\u00e1rmi, ami \u00fajra \u00e9s \u00fajra tev\u00e9kenys\u00e9gre k\u00e9sztett\u00e9k. Feltehet\u0151en m\u00e1r azel\u0151tt is, hogy ez az idegen k\u00f6d az eml\u00e9keire telepedett volna.
\nNem mintha nagyon zavarn\u00e1\u2026 ez is csak olyan, mint a feh\u00e9r lap – lehet r\u00e1 \u00edrni, \u00e9s ben\u00e9pes\u00edteni azzal, amire \u00e9pp\u2026 \u00e9hes.<\/p>\n
M\u00e1soknak term\u00e9szetesen voltak ezek az \u00e9rzelem dolgaik, ezt Barbara j\u00f3l ismerte. Hangosak voltak, akkor d\u00fch\u00f6sek, vagy f\u00e9ltek, vagy egy\u00e9b indulatoss\u00e1g munk\u00e1lt benn\u00fck – ilyenkor nem l\u00e1ttak \u00e9s nem hallottak, csak azt kellett el\u00e9j\u00fck rakni, amire szem\u00fck van, \u00e9s mindent elhittek.
\nAmikor s\u00edrtak, akkor kedvesnek kellet tlenni. \u00c9s meg\u00e9rt\u0151nek. \u00c9s akkor hittek neki.
\nAmikor nevettek, na az \u00e9rdekes volt, abb\u00f3l Barbar\u00e1nak mindig t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb kellett. De az j\u00f3t jelentett, kedvelt\u00e9k Barbar\u00e1t olyankor, \u00e9s az azt jelenti, hogy hisznek neki.<\/p>\n
De az ut\u00f3bbi id\u0151ben valami v\u00e1ltozott. Nem tudta, hogy akkor, amikor a tot\u00e1l ismeretlen David arc\u00e1n valamilyen szomor\u00fa-csal\u00f3dotts\u00e1got l\u00e1tott, \u00e9s egyszerre b\u0171ntudata t\u00e1madt – megf\u00e1jdult a gyomra, azt hitte, savasat evett, de nem.
\nAmikor Myrtill elt\u0171nt, \u00e9s nem csak maga miatt volt benne ez a zsizseg\u0151 f\u00e9lelem-\u00e9rzet, hanem\u2026 agg\u00f3dott? Ez az a sz\u00f3? Ez az az \u00e9rz\u00e9s? Mintha \u00faj nyelvet tanulna, sz\u00f3t\u00e1r seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel – illetve n\u00e9lk\u00fcle, Barbara minden sz\u00f3ra eml\u00e9kezik, amit mondtak neki -, \u00e9s egyes\u00e9vel azonos\u00edtja be mag\u00e1ban \u0151ket, mutat r\u00e1 a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le sz\u00edn\u0171 \u00e9s illat\u00fa \u00e9s \u00e1llag\u00fa jelens\u00e9gekre, hogy tess\u00e9k, ez az idegess\u00e9g, ez az anticip\u00e1ci\u00f3, ez a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g, ez a csod\u00e1lat \u00e9s ez meg az a j\u00f3les\u0151 izgalom, amikor v\u00e9gre r\u00e1tal\u00e1lsz olyan emberre, aki tov\u00e1bbi hasonl\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyekkel szolg\u00e1lhat.<\/p>\n
Eddig nagyon felideges\u00edteni sem tudt\u00e1k emberek. Most m\u00e9gis, amikor a temet\u0151ben balfaszkodtak, \u00e9s felborytott\u00e1k a csod\u00e1latos lopakod\u00f3s terv\u00e9t, mennyire\u2026 izgatott lett. Nem, nem ez. Nyomott. Nem is ez. Irrit\u00e1lt.<\/p>\n
De lehet, hogy az a pillanat volt, amikor fel\u00e9bresztett\u00e9k az \u00e1lm\u00e1b\u00f3l, \u00e9s ott m\u00e9g eml\u00e9kezett a testv\u00e9r\u00e9re, \u00e9s ut\u00e1na nem, \u00e9s m\u00e9g abban k\u00f6dben bolyngott, ahol fontos lenne megtudnia, ki az a Barbara, ki az az Adelaide, mi\u00e9rt b\u00edr annyit l\u00f3gni BlackJackkel, mintha r\u00e9gr\u0151l ismern\u00e9, \u00e9s mi ez az \u00e9les t\u0151r, ami a gyomr\u00e1ba v\u00e1g, amikor a testv\u00e9r\u00e9r\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n
\u00c9s most a rep\u00fcl\u0151n mit\u0151l f\u00e9l ennyire? Kider\u00fclt, hogy az ismeretlen \u00fatit\u00e1rsuk eg\u00e9szen kellemesen t\u00e1j\u00e9kozott, \u00e9s annyira term\u00e9szetesen besz\u00e9l mindenf\u00e9le – paygrad\u00fcnk\u00f6n fel\u00fcli, ahogy Michel mondan\u00e1 – dolgokr\u00f3l \u00e9s jelens\u00e9gekr\u0151l, be\u00e9p\u00edtett titkos\u00fcgyn\u00f6k (nohiszen, \u00e9n is az vagyok, voltam, \u00e9s leszek, de ezzel nem bukhatok le egy m\u00e1sik titkos\u00fcgyn\u00f6k el\u0151tt), meg musz\u00e1j volt bevenni \u0151t is a buliba, \u00e9s nem tartozik udvarhoz.
\nBiztos lojalista, vagy mag\u00e1nz\u00f3, vagy hogy h\u00edvj\u00e1k azokat az elveszetteket, akik nem tartoznak se udvarhoz, se rendhez, suttogja a f\u00e9lelem Barbar\u00e1nak. Barbara elid\u0151zik az \u00e9rz\u00e9sen. \u00c9rdekes. Az ujjbegyeiben is \u00e9rzi, a b\u0151r\u00e9n is. Izgalmas.
\nMint amikor besz\u00e1llt a rep\u00fcl\u0151be, \u00e9s \u00e9szrevette, hogy Lee nem j\u00f6tt vel\u00fck. \u00c9s amikor l\u00e1tta, ahogy J\u00e1zmin g\u00f6rcs\u00f6sen kapaszkodik a rep\u00fcl\u0151 indul\u00e1sakor.
\nF\u00e9lni k\u00e9ne?<\/p>\n
Egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r nem inform\u00e1ci\u00f3ra \u00e9hes, csak az\u00e9rt k\u00e9rdez, \u00e9s az\u00e9rt besz\u00e9l, hogy\u2026 ir\u00e1ny\u00edtsa besz\u00e9lget\u0151partnere figyelm\u00e9t. Ne figyeljen J\u00e1zminra, ne figyeljen a l\u00e9nyeges hib\u00e1kra \u00e9s b\u00e9n\u00e1z\u00e1sokra, csak azokra, amikre \u0151 akarja. Ha net\u00e1n t\u00e9nyleg\u2026 lojalista lenne.
\nHogy Barbara figyelm\u00e9t elterelje az idegen kontinensr\u0151l, ahol, ha nem \u00e9rtik, hogy mit besz\u00e9l, nem fogja tudni kidum\u00e1lni mag\u00e1t. \u00c9s mi\u00f3ta aggasztja, hogy mi van, ha elront egy t\u00e1rgyal\u00e1st?! Ez eddig mindig annyira egyszer\u0171 volt, csak kinyitotta a sz\u00e1j\u00e1t, \u00e9s megnyitotta az agy\u00e1ban a csapot, \u00e9s a feldolgozott inform\u00e1ci\u00f3b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9netek alakultak, amik utat t\u00f6rtek, \u00e1t a m\u00e1sik emberen kereszt\u00fcl.
\nMi lesz m\u00e1s?<\/p>\n
Akkor van csend, amikor kimegy a sz\u0171k mosd\u00f3ba. Ha nem besz\u00e9l hangosan, nehezen gondolkodik, akkor rajzolnia vagy \u00edrnia kellene. But\u00e1n mered a kez\u00e9ben a t\u00e1rgyra, amit m\u00e1r maga sem tudja, honnan emelt el – \u00e9s ez v\u00e9gre megnyugtatja. Ha Asraf nem veszi vissza t\u0151le, ha J\u00e1zminnak sem t\u0171nt fel, amikor leny\u00falta, akkor tal\u00e1n sikerrel j\u00e1rhat a k\u00fcldet\u00e9s\u00fck.
\nAz mindig j\u00f3t jelent, ha nem tervez meg egy lop\u00e1st, csak az ujai k\u00f6z\u00e9 esik az alkalom, mint az a l\u00e9g\u00f6rv\u00e9ny, amikor \u00e9ppen felkelt, \u00e9s megbotlott. J\u00e1zmin m\u00e9g pr\u00fcszk\u00f6lve fel is nevetett a b\u00e9n\u00e1z\u00e1s\u00e1\u00e9rt, \u00e9s az\u00e9rt ezt is j\u00f3 volt hallani, mert akkor tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 f\u00e9l.<\/p>\n
V\u00e9g\u00fcl minden lesz valahogy. Ha nem halnak meg, akkor csak siker\u00fcl valami, ha meg igen\u2026 nos, akkor lehetett volna rosszabb is, nem?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Gluttony Barbara – nevezz\u00fck \u00edgy, h\u00e1t mindenki \u00edgy h\u00edvja, aki nem, annak meg valami Barbar\u00e1n egyel\u0151re k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 oka van r\u00e1\u2026\u00a0 nade. Sz\u00f3val Barbara sosem foglalkozott az \u00e9rzelmeivel k\u00fcl\u00f6nlegesebben. \u0150 megvolt n\u00e9lk\u00fcl\u00fck, an\u00e1lk\u00fcl, hogy gondolt volna r\u00e1juk, tal\u00e1n nem is voltak eddig, hiszen hang sincs az erd\u0151ben, hacsak nincsen a f\u00e1knak f\u00fcl\u00fck. \u00c9rz\u00e9sei persze voltak, […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[26,23,24],"class_list":["post-576","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-autre","tag-barbara","tag-blog","tag-confidentiel"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/576","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=576"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/576\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=576"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=576"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.icwt.hu\/ctl-paris\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=576"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}